Szigliget (falu) a Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon található.
Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, valamint épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. A falu neve arra utal, hogy korábban sziget volt, melyet 1822-ben partrendezéssel szüntettek meg.
A település nevezetességei:
- A 12. században épült Avasi-templom romjai
- A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült Szentháromság kápolna
- A szigligeti vár
- A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu.
- A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
A szigligeti vár
Legkorábbi részei (a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat körülvevő kőfalak) 1260-1262 között lettek építve. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről. A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét.
A nevezetességeknek, valamint a Balaton közelségének köszönhetően Szigliget rendkívül népszerű turisztikai hely, meg lehet szállni akár a faluban is, vagy a környező Balaton parti szállásokban egyaránt.